Őszi bajnok az U14!Krébesz Attila értékel.

Szezonkezdet: Rendkívül nehéz volt megítélni, hogy milyen egyesületekkel kerültünk egy versenykiírásba, hisz utánpótlás csapatoknál nehéz információkat szerezni. Többek közt a tavalyi idény "A" csoportjának bajnoka a Csongrád, és az előző évben NB2-ben pallérozódó DAFC tűnt a legkomolyabb játékerőt felsorakoztató ellenfélnek.

A szezon előtt egy dobogós helyet tűztünk ki célul magunk elé, amit bízom benne, hogy egy kiegyensúlyozott tavaszi félszezonnal elérünk. 

Eredményeink időrendi sorrendben: 

• MKHSE - Csongrád:  0 - 2
• Csanytelek - MKHSE 0 - 5
• L-IT-Szeac - MKHSE  2 - 3
• MKHSE - Csengele    4 - 0
• Makó II. - MKHSE     1 - 2
• Tömörkény - MKHSE 0 - 6
• MKHSE - FK 1899     2 - 0
• Algyő - MKHSE         0 - 9
• MKHSE - DAFC         3 - 0

A 9 mérkőzésen 8 győzelmet arattunk és 1 vereséget szenvedtünk. 34 gólt lőttünk, és mindösszesen 5-öt kaptunk. Csapatunk leggólerősebb játékosa nyáron Kéri István a maga 8 góljával. Őt Bárdos-Dánszki Gergő és Mészáros Levente követi 6-6 góllal. 

Az egyetlen mérkőzés, mely beárnyékolja őszi teljesítményünket, az a hazai pályán az első fordulóban Csongrád korosztályos csapata ellen elszenvedett vereség. Bízom benne, hogy tavasszal vissza vághatunk a vereségért.  A kezdeti botlást követően, felálltunk a padlóról megráztuk magunkat és 8 mérkőzésen nem találtunk legyőzőre. 6 mérkőzésen gólt sem kaptunk. 

Összesen négy olyan mérkőzést tudok felsorolni, mely hatalmas erőfeszítést igényelt csapatomtól. 

Az első a LIT-Szeac elleni 2-3 győzelem. Egy rendkívül szimpatikus fiatal gárdával találkoztunk, akik szó szerint leszedték még a mezt is rólunk, annyira éhesek voltak a sikerre. Szerencsére a rutin, és a stabilitás a mérleget a mi oldalunkra billentette. No meg persze Rácz Ádám tökéletes érkezése. 

A második mérkőzés amit kiemelnék, a Makó II. ellen idegenben vívott nyögvenyelős győzelem. Amellett hogy a világ összes helyzetét kihagytuk, még a szerencse is messze elkerülte csapatunkat. Számtalan ziccer 3-4 kapufa. Végül csak sikerült begyötörni, a győztes gólt. Talán ezen a mérkőzésen öregedtem a legtöbbet a szezon során. 

A harmadik és negyedik mérkőzés, már méltán viseli a rangadó nevet, hisz mint később kiderült rendkívüli szerepük volt a tabellán elfoglalt őszi helyezésben. Hazai környezetben fogadtuk, az FK 1899 csapatát. A LIT-Szeachoz hasonlóan, ez az utánpótlás csapat is sok fiatalt vonultatott fel, nem is szerepeltek rosszul a srácok. Ellenfelünk főként a labdabirtoklásra fektette a hangsúlyt, viszont komoly helyzetet nem tudtak kialakítani. Ezen a mérkőzésen főként gyors pontos kontrákból tudtunk komoly helyzeteket kialakítani. Kontráinknak meg is lett az eredménye, hisz hazai környezetben sikerült megnyerni egy idegőrlő csatát.  

A negyedik mérkőzés, amely szerény személyem kedvence, az utolsó fordulóban a DAFC ellen megnyert bajnoki. Kicsit féltettem a srácokat, hisz a csapatom gerincét 2005-ös születésű játékosok alkotják, ellenben ellenfelünkkel, ahol a 2004-es korosztály dominál.  A mérkőzés előtti utolsó edzésen, már érezhető volt, hogy nagyon megy a csapat, maximális fordulatszámon pörög. 

Nagy öröm volt számomra azt látni, hogy ezek a srácok, akikkel közel négy éve együtt dolgozom a fogukat össze szorítva a mérkőzés utolsó perceiben, 3-0-ás állásnál is mennek, hajtanak és küzdenek. Ezúton is szeretném megköszönni nekik, azt az odaadást, alázatot, küzdeni tudást amit ezen a mérkőzésen bemutattak. Ilyen mérkőzésekért, egyéni teljesítményekért éri meg utánpótlás labdarúgókkal dolgozni. 

Elérkezett a téli holtszezon, ahol főként futsal bajnokságokban, tornákban mérjük össze tudásunkat más egyesületekkel. Illetve kicsit szusszanunk egyet, hogy tavasszal újult erővel tudjunk visszatérni, és küzdeni tovább a bajnoki címért.

Hajrá Kinizsi!