Interjú: Krébesz Attila

1. Mióta foglalkozol a labdarúgással, mint sportággal, hol kezded a pályafutásodat, hogy jött ez a fajta mozgás forma számodra? 

Gyerekkorom óta fociztam, hol az általános iskolai csapatban, hol a házunkkal szembeni focipályán. Az első egyesület, melyben szerepelhettem mint igazolt labdarúgó Békés megye egyik legnagyobb múlttal rendelkező csapata a Battonyai TK. Hogy hogy jött ez a mozgásforma? Igazából gyerekkorom óta a labdarúgás volt az életem, ezzel keltem ezzel feküdtem.

2. Milyen klubokban szerepeltél mielőtt a Kinizsibe igazoltál? Miért nem futottál be komolyabb pályafutást?

Nem voltam nagy vándormadár, nevelőegyesületemből igazoltam a Kinizsibe. Sajnos nem láttam nagy perspektívát a labdarúgó karrieremben, talán ez volt az ami hátráltatott nagyobb sikerek elérésében.

3. Aktívan részt veszel még a labdarúgásban vagy már csak kintről figyeled az eseményeket?

Az elmúlt másfél éveben sajnos már csak kívülről tudom (akarom) figyelni a Móravárosi Kinizsi felnőtt csapatának életét. Jelenleg a csapat labdarúgó utánpótlásképzésében tevékenykedem.  

4. Kapus vagy mezőnyjátékos?

Kapus nem kérdés.

5. Hogyan lettél kapus? Szerinted mi egy jó kapus ismérve?

Battonyán a serdülőben játszottam, amikor elsősszámú kapusunk valamilyen oknál fogva nem tudott védeni. Következő edzésen, mint az egyik legfiatalabbat beállítottak a kapuba. Természetesen próbáltam minél jobb teljesítményt kihozni a következő hétvégén. Sikerült. Sok nagyon jó kapust ismertem, mind más és más kaliberű ember volt. Fontos hogy olvassa a játékot, tudjon következtetni, és irányítani a védelmet, illetve hogy őrült legyen. Az a kapus, aki nem őrült az nem kapus, csak focista.

6. Mióta vagy tagja a kinizsi "családnak"?

A kezdetektől itt vagyok, és maradok ameddig lehet.

7. Mi alapján döntöttél az mellett, hogy ilyen fiatalon gyerekekkel foglalkozzál? Volt előtted példa? Ki az az edző, akitől úgy gondolod a legtöbbet tanultál és ezt most kamatoztatni tudod?

A sérüléseimet követően, mindenféleképpen szerettem volna a labdarúgás közelében maradni. Lehetőségem nyílt részt venni az MLSZ által indított labdarúgó utánpótlásedző képzésen. A Kinizsi vezetőségével szerettünk volna egy olyan egyesületet felépíteni, ahol a városrész apró lakói szabadon, elvárások, kiválasztás, eredménykényszer nélkül focizhatnak. Példaként egyetlen embert tudok csak megnevezni, ő Mákos Árpád, mind emberként, mind edzőként példa értékű. Az edzői habitusom, stílusom az ő példájára építettem fel magamban. Nagyon sok mindent tanultam tőle, de gyerekekkel dolgozni véleményem szerint teljesen más, mint érett labdarúgókkal. 

8. Miért jó utánpótlás edzőnek lenni? Milyen érzés tanítani, oktatni, edzősködni? Rendelkezel-e ehhez megfelelő végzettséggel?

Megmondom őszintén megfogtál, talán a legjobb érzés az amikor látom a srácokon, hogy szívből játszanak, rajtuk látszik igazán milyen szeretni a focit, mennyit jelent egy gól, vagy mekkora fájdalommal jár egy vereség.  A labdarúgás mellett próbálom őket felelősség teljes fiatalemberré nevelni, számomra fontos a pontosság, őszinteség, és a tanulmányi eredmények. Tevékenységem során próbálok minél több információt beszerezni a játékosaimról és ez alapján segíteni szülőket. Természetesen rendelkezem "C" licenszel, Gerebicz Attilával a felnőtt és az U16.-os csapat edzőjével együtt szereztem meg. 

9. Mi a véleményed arról a mondáról, hogy " Aki nem tudja, oktatja!"?

Rám egyrészt igaz, másrészt nem. Valóban magát a labdarúgást mint sportot nem űzöm már, mert nem tudom, de az elmúlt másfél évben szinte csak pozitív visszajelzéseket kaptam a munkámra mind szülőktől, mind edzőtársaktól.

10. Milyen terveid vannak a közeljövőben a labdarúgás területén?

Elsődleges  terveim közt van egy olyan U14-es csapat létrehozása, mely megállja a helyét a korosztályos csapatok közt. Másodlagosan amennyiben lehetőségem nyílik rá, szeretnék  magasabb edzői képesítést szerezni.

11. Egyéb hobbi, elfoglaltság, család esetleg gyerek?

A munka, edzősködés mellett egyetemre járok, sok időm nincs hobbira, de mostanában sokat olvasok. 

12. Hogy érzed magad a jelenlegi klub csapatodnál a Móravárosi Kinizsinél? Mit gondolsz a klub filozófiájáról?

Vártam már a kérdést, jól érzem magam, vannak nehézségek, de együtt idáig mindent megtudtunk oldani. Tetszik az, hogy rugalmasan tudjuk kezelni a dolgokat, talán azért is tudjuk, ilyen szinten csinálni, amit csinálunk, mert szívből tesszük a dolgunkat. Megmondom őszintén, amikor elindultunk nem gondoltam volna, hogy a filozófiát melyet megálmodtunk követni fogjuk tudni. Az utánpótlás bázis folyamatos bővülése, bizonyíték arra hogy filozófiánk jó, és ez az az  út amin tovább kell haladni.