Lássuk hát mit hozott a tavasz…
A felkészülést a tavaszi szezonra 2014. január 14. napon megkezdtük. Két új játékossal bővült a keretünk. Dombegyházáról hozzánk igazolt egy igazi kőkemény, határozott védő, aki a védelem bármely pontján bevethető Gerendeli Zoltán. Valamint a második számú csapatunktól a KEAC - tól átigazoltuk Ferenczi Józsefet, aki már egy mérkőzésen játszott is nálunk az ősz folyamán. Ő koránál fogva mind az ifi, mind pedig a felnőtt csapatban is bevethető a széleken. A felkészülés időszakában meg voltam elégedve az edzés látogatottsággal, viszont az edző meccsekre nem igazán tudtunk teljes kerettel elmenni, de mindig meg voltunk ...
2014. március 22. napon a Gyálaréti arénában a Fábiánsebestyén II. csapata ellen megkezdődött számunkra a bajnokság és ezzel együtt egy 14 héten át tartó menetelés. A fábiány - csak, hogy törzs szurkolónkat idézzem id. Valkai Jánost - csapata igen jól tartotta magát az első félidőben, amely egy 0-0-val zárult. A második félidőben felpörögtek az események. Vidákovics - aki a meccs embere lett - 2 góljával, valamint Magyar, Túri és Valkai J. 1-1 góljával 5-0 arányban diadalmaskodtunk. Az ezt követő két fordulóban is hazai pályán játszottunk, tekintettel arra, hogy a pitvarosi csapat tavalyi ki nem állása miatt, büntetésként ismételten hozzánk kellett utazniuk. Mind a kétszer győztesként hagytuk el a pályát. Pitvaros ellen egy 8-1 siker. Gólszerzők Szeri 4 gól - aki ezzel indította meg hihetetlen góllövési szériáját -, valamint Lukovics, Balog, Túri és Valkai J. 1 - 1 gól. Kübekháza ellen egy igen rossz időben, rossz játékkal, de a győzelem elvesztésének veszélye nélkül 3-2 arányban itthon tartottuk a 3 pontot. Gólszerzők: Szeri, Laczi Z., Gerebicz. Elérkezett az első idegenbeli mérkőzés Földeákon. Magabiztosan utaztunk el, de a játék megint nem volt tökéletes. Kapkodtunk, pontatlanok voltunk, de megint győztesként hagytuk el a pályát 1-3 idegenbeli győzelemmel. Gólszerzők: Magyar, Gerendeli, Szeri.
Az 5. fordulóban az Ambrózfalva-Csanádpalota II. csapatát fogadtuk. Bizakodva vártuk a mérkőzést, bár az hozzá tartozik, hogy ezen csapat ellen mindig kín keservesen, szenvedve, de győzelemmel hagytuk el a pályát. Most sem úgy alakult a mérkőzés, ahogy szerettük volna. 2-2 lett a félidő úgy, hogy mind a két alkalommal hátrányból egyenlítettünk, valamint a védelem két kapitálisan nagy hibájából kaptuk a két gólt. A megyei I. osztályú bajnokság meghatározó játékosa Gabor Viorel-Liviu szerezte az első két gólt, de nem az utolsót. A második félidőben próbálkoztunk, de nem csapatként, hanem egyénenként, míg a másik oldalon foggal-körömmel egymást űzve-hajtva, bíztatva verték vissza a sorozatos próbálkozásainkat és próbáltak kontrákra építeni, amelynek meg is lett az eredménye. Két szép gólt szerezve - az egyiket Liviu maga 3. csapata 4. gólját lőve - 2-4 arányban vesztesként hagytuk el a pályát a szezonban, hazai közönség előtt elsőnek és utoljára. Ez a vereség érződött már az előző két mérkőzés gyengélkedése után. De a CSAPAT az, aki fel tud állni a padlóról maga mögött hagyva a vereséget és csak előre tekintve menni tovább a cél felé. Ezek voltunk MI A CSAPAT.
Ezután a 6. fordulóban Makón a Maros-Menti UFC csapata ellen arattunk bizakodó játékkal egy 2-5 győzelmet Szeri 2, Makra, Balog és Vidákovics 1-1 góljával. A „csanyi", azaz Szeri László - akit, így hívtak a csapaton belül - ekkor már 24 gólnál tartott a bajnokságban.
Elérkezett a mindent eldöntő ütközet az Apátfalva csapata ellen. Egy igazi 6 pontos mérkőzés. Ha ezen a meccsen kikaptunk volna szinte behozhatatlan 6 pontra növelte volna az előnyét Apátfalva. De nem így lett ...
Nagyon elszántak voltunk a mérkőzés előtt az öltözőben. Egy pikantériája volt csak a mérkőzésnek, hogy a pálya a nagy esőzés miatt inkább hasonlított egy vízilabda pályára, mint labdarúgó pályára. Egyet kértem a srácoktól: „Egy Szív, Egy Lélek".
Ennek megfelelően az első félidőben már 5-0 volt a mérkőzés a javunkra egy bajnok aspiráns ellen. Levegővételnyi lehetőséget sem adtunk az ellenfél csapatának. Mindenki csúszott, mászott és bíztatta egymást. A gólokat Szeri 3, dr. Petrusán és Magyar 1-1 szerezték. A második félidőben az Apátfalva belőtte a maga egyetlen szépítő és a mérkőzés utolsó gólját, ezzel beállítva az 5-1 - es végeredményt.
Ezt követően következett a Ferencszállás-Deszk II. és a Kiszombor csapata. A két meccs között meg egy szabadnapos hétvége. Hoztuk a kötelezőket. Ferencszálláson Balog és Laczi Z. 1-1 góljával 0-2 arányban nyertünk. A Kiszombor ellen pedig 7-0-ra arattunk győzelmet, vágtunk vissza a tavalyi vereségért és tartottuk itthon a 3 pontot. Gólszerzők: Jenei, Szeri, Magyar, dr. Petrusán 1-1, Vidákovics 3 gól.
Ezután a mérkőzés után célegyenesbe értünk. Tudtuk, ha mind a három mérkőzést hozzuk, bajnokok vagyunk, de ha legalábbis a következő kettőt vagyis a St. Mihály II. és a Maroslelei mecset, akkor biztos legjobb másodikak vagyunk. St. Mihályon egy nagyon görcsös, fáradt, kedvtelen játékkal nyertünk 1-2 arányban Vidákovics és Laczi Z. 1 - 1 góljával. Maroslele ellen pedig 10-1 - es sikert arattunk utoljára hazai pályán. A gólokat Szeri 5 (immáron 33 gólos a bajnokságban), Balog 2, Jenei, Laczi Z., és Gerebicz 1-1 lőtte. A 100. gólt a bajnokságban Gerebicz szerezte.
Végül elérkezett a várva várt hétvége. Elutaztunk Makóra, hogy megküzdjünk a Makói labdarúgó csapattal. Tudtuk, hogy nehéz lesz, mert az első osztályban szereplő csapatuknak már véget ért a bajnokság és vissza akartak vágni az őszi vereségért, valamint azt akarták, hogy ne mi, hanem az Apátfalva csapata nyerje meg a bajnokságot. Mi úgy álltunk hozzá, hogy nyerni jöttünk. Ennek betudhatóan vagy a nagy nyomás, tét miatt, de nem a mi javunkra dőlt el a mérkőzés - mint a rá következő hetekben ki is derült, hogy nem véletlenül - mivel 3-1 arányban vereséget szenvedtünk. A becsület gólunkat Vidákovics szerezte.
Elbuktunk egyénenként, elbuktuk a bajnokságot, de amit nem buktunk az az, hogy még erősebb csapat lettünk. Ennek a vereségnek köszönhetően még jobb társaság alakult ki, akik akarnak és tudnak egymásért még jobban küzdeni.
Célként a feljutást fogalmaztam meg tavaly nyáron az évzárón. Bajnokságot sajnos nem nyertünk, de legjobb másodikként végeztünk a 4 csoport tekintetében, így reménykedve várjuk a Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség döntését, hogy egy osztállyal feljebb tudjuk-e folytatni a jövőnket vagy maradunk itt ebben az osztályban. Én azt gondolom, ha sikerül osztályt váltanunk, akkor megcsináltuk azt, amit nem sok klub mondhat el. A megalakulásunkat követő 2. évben osztályt tudunk váltani a tavalyi 4. helyhez mérten, ami szintén nem volt rossz eredmény az első évhez képest. Folytatjuk az utánpótlás fejlesztését, hogy minél több gyermek találja meg nálunk a számításait.
Remélem, hogy a pálya és az öltöző elkészülte után a Móravárosi városrész az ott élő emberek egy igen nívós Megye II. Osztályú mérkőzésekre tudnak kijárni ezzel segítve a Móravárosi Kinizsi Húsos Labdarúgó Csapatát.
Statisztika
A 24 mérkőzésen pályára lépett összesen 26 játékos:
24/23: Gerebicz Attila, Laczi Zoltán, Szeri László
24/21: Jenei Csaba
24/18: Balog Tibor, Kovács Péter
24/17: Varga Pál
24/16: Laczi Norbert
24/15: Magyar Béla, Dr. Petrusán Balázs, Sövényházi Gábor
24/14: Vidákovics István,
24/13: Lukovics Dániel, Túri Tamás, Valkai János
24/11: Varga László, Kertész Norbert
24/9: Gerendeli Zoltán
24/7: Ferenczi József
24/5: Valkai Zoltán, Makra Gábor, Varga Gábor, Martonosi Zsolt
24/3: Krébesz Attila
24/2: Dollák Szabolcs, Dr. Thurzó Balázs
Góllövőlista (107 lőtt gól) - (30 kapott gól):
1. Szeri László: 33 gól
2. Laczi Zoltán: 13 gól
3. Jenei Csaba : 9 gól
4. Túri Tamás, Vidákovics István: 8 gól
5. Dr. Petrusán Balázs, Balog Tibor: 6 gól
6. Magyar Béla, Valkai János:5 gól
7. Lukovics Dániel, Gerebicz Attila: 3 gól
8. Sövényházi Gábor: 2 gól
9. Gerendeli Zoltán, Laczi Norbert, Makra Gábor: 1 gól
Sárga lap (42 sárga lap, 0 piros lap):
5 lapos: Lukovics Dániel
4 lapos: Gerebicz Attila, Laczi Zoltán, Kovács Péter, Sövényházi Gábor
3 lapos: Szeri László, Varga Pál
2 lapos: Gerendeli Zoltán, Magyar Béla, Dr. Petrusán Balázs, Balog Tibor, Jenei Csaba
1 lapos: Valkai Zoltán, Túri Tamás, Valkai János, Makra Gábor, Ferenczi József
Köszönöm a CSAPATNAK, a vezetőségnek, a szurkolóknak ezt a fantasztikus szezont.
Gerebicz Attila