Történelmünk:      

Móraváros a 19. század első felében alakult. Nevét a város egykori főbírájáról, Móra Balázsról kapta. 1827-ben kezdték felparcellázni a területet, ahová a város szegényei költöztek. Az itt lakók kubikusok, téglagyári és kendergyári munkások, valamint napszámosok voltak. Innen indult ki a szegedi munkásmozgalom.

          Az 1929. évben megalakult a Móravárosi TE labdarúgó egyesület. A klub színe a piros - fehér. Címerében a focilabda mellet Kinizsi Pál kardja a fő motívum. Az 1931/1932-es bajnoki szezont a csapat a Délmagyarországi LASZ alosztály, II. osztály, Déli csoportjában kezdte meg, ahol a nyolc csapatból az első helyen végzett és ezzel automatikusan feljutott az első osztályba, ahol két szezon kivételével (1938/1939 és az 1939/1940) 16 éven keresztül a legmagasabb megyei osztályban szerepelt többnyire a középmezőnyben vagy a középmezőny végén.

Az 1948. évtől kezdve a klub Móravárosi ÉDOSZ néven szerepelt és az 1949. évben beleolvad a klubba a Szegedi Húsos SC. 1950. évben egyesült a Szegedi Lendülettel és egy éven keresztül Szegedi ÉDOSZ néven szerepelnek a bajnokságban.  3 szezonon keresztül a Nemzeti Bajnokság III. Osztályában szerepeltek egészen 1951-ig. Egy 2. helyezést és egy 3. helyezést érnek el a nemzeti bajnokságban. 1951-1957-ig Szegedi Kinizsi néven vesznek részt a megyei I. Osztályban. 1957-1975-ig Móravárosi Kinizsi néven futnak a Csongrád Megyei I Osztályban, egy szezon kivételével (ekkor az NB III., Délkeleti Csoportban szerepeltek, ahol utolsó előtti helyen végeztek). Változatos volt a szereplés. Hol a dobogón, hol a középmezőnyben végzett a csapat, de meghatározó szereplője volt a Csongrád Megyei labdarúgásnak. 1975. évtől követően a főszerepet továbbra is felvállalta, viszont már Szegedi Kinizsi Húsos néven. Főképp a megyei I. osztály végéhez tartoztak.

24 éven keresztül a Csongrád Megyei I. osztályában szerepeltek megszakítás nélkül. 1989. évtől kezdve Móravárosi Kinizsi SE néven. 1999. évben minden várakozás nélkül megszűnt a csapat létezni.

            A labdarúgó pálya a Cserepes soron volt található a kezdetektől kezdve.
Szeged rossz hírű külvárosi utcájába még a helyiek is félve fordultak be. Bizalmatlan tekintetű, marcona férfiak gubbasztottak a kerítések előtt, a lepusztult házak udvarán rongyos ruhákat szárított a szél, a sarkon ízléstelenül kifestett, betegesen vékony lányok orgolódtak A sor végén valamikor földes-salakos-gazos futballpálya terült el, helyére a nyolcvanas évek végén pontosabban 1989. évben KGST-piacot telepítettek, ma is nagyszoknyás kofák uralják a placcot. Ez az év volt a Móravárosi Kinizsi első labdarúgó pályájának a halála.

Egy rövid cikk az akkori újságokból:

            Móravárosi bajnokok. „Szeged városának nagy múltú kisegyesülete a Móravárosi Kinizsi. A móravárosiaknak mindig labdarúgócsapatuk volt a legismertebb, sok tehetséges játékos kezdte el sportpályafutását a Cserepes sori pályán. valamikor Kispéter Mihály és Sándor Károly is ott játszott, onnan indulva el egészen a válogatottságig. A Kinizsi idén a megyei II. osztályban szerepelt, ahol Szőcs Lajos edző vezetésével megszerezte a bajnoki címet, és most visszakerült az I. osztályba" (1969.december 6., szombat.)

            Ezt követően 10 kerek esztendőre a csapat átköltözött a Horgosi úton lévő pályára, ami egyébként a PICK tulajdona volt. Ezt a pályát használta a Móraváros labdarúgó csapat 1999. évig.

            A klub történelmét két kimagasló a magyar labdarúgást is meghatározó személyek határozták meg és emelték a hírét a mennyekig. Az első Sándor Károly, alias "Csikar". A klub megalakulásának előtti évében 1928. évben született Szegeden a család második gyermekeként. Móravárosban Szeged szegénynegyedében laktak, ahogy itt mondják, Szeged Angyalföldjének számított, akkoriban javarészt kubikosok, munkások, sírásók lakták a környéket. A helyi csapatot egyszerűen „sírásók”-nak becézték. Itt kezdett focizni. 1947-ben szerződtette az MTK, amelyhez egész pályafutása alatt hű maradt. Az NB III-as egyesület költségvetésében felfoghatatlan összeget jelentett az átigazolási díj, amelyet az MTK fizetett ki 1947-ben a kivételes tehetségért – a Móravárosi TE a befolyó pénzből tribünt és fakerítést épített. A fővárosi egyesület konkurenciáját nem állta a Tisza-parti város két nagy csapata, az SZVSE és a SZAK, pedig utóbbi egylet elnökétől „csak” egy SHB-motorkerékpárt kért a fiatal játékos.

1964-ben fejezte be pályafutását, amikor az MTK KEK döntőben a megismételt, második mérkőzésen alul maradt a portugál Sportinggal szemben. Összesen 379 bajnoki mérkőzésen 182 gólt ért el. 1955 és 1964 között 21 nemzetközi mérkőzésen szerepelt és 11 egyszer volt eredményes. A válogatottban 1949 és 1964 között volt 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt. 1957-től a válogatott csapatkapitánya volt, Puskástól örökölte a karszalagot. Részt vett az 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Utóbbin a legjobb nyolc között estek ki a későbbi döntős Csehszlovákia ellen, így a csapat 5. lett. Pályafutása utolsó évében még részt vett az Eb-selejtezőkön (akkor: Nemzetek Európa Kupája), de a spanyolországi négyes döntőn már nem lépett pályára. 85 évesen, 2014. szeptember 10. napon elhunyt Csikar – aki a labdát már kissrácként is mindig „kicsikarta” magának – a Délmagyarországnak adott 1998-as interjújában így emlékezett gyermekkorára: „Öt testvér egy szobában, WC a kertben, a közös kút kétszáz méterrel odébb, hús csak vasárnap. A futballcsukákat a meccs előtt zsákból szórták ki. Csak nekem volt saját focicipőm. Földobtam a vállamra, és sétáltam vele a korzón.”

            A második meghatározó személyiség Kocsis Lajos, aki 1947. június 18. napon született Szegeden. 1959-ben kezdte a labdarúgást a Móravárosi Kinizsi csapatában, majd a Szegedi VSE-ben folytatta. 18 évesen Salgótarjánban mutatkozott be az első osztályban. Itt két idény alatt 45 alkalommal szerepelt a csapatban és 21 gólt szerzett. Erre figyelt fel a Honvéd és 1967-ben szerződtette. Két év múlva már a válogatottban is bemutatkozott. Hamar a közönség kedvence lett, ezrek jártak miatta meccsre. Negyven méteres átadásai is hajszálpontosak voltak, cselei kiszámíthatatlanok az ellenfél védői számára. Szabadrúgásai, pedig őrületbe kergették a kapusokat.  Kispesten 1977-ig összesen 263 bajnoki mérkőzésen játszott és 91 alkalommal volt eredményes. A magyar válogatottban, 1969 és 1975 között 33 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. 1968-as mexikói olimpia bajnoka, 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmes. Az olimpia válogatottban 7 alkalommal szerepelt. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje. A halál 2000. október 09. napon érte utol Budapesten.

Jelenkor:

Ilyen történelmi eseményeket követően 13 esztendőt követően 2012 nyarán újjáéledt a Móravárosi Kinizsi, mely egykoron Sándor Csikar és Kocsis Lajos személyében válogatottakat is adott országunk labdarúgásának.

Széles körű összefogás révén sikerült újjáéleszteni az 1999. évben megszűnt, nagy múltú Móravárosi Kinizsit. 2012. évben az újjáalakulást követően az egyesületben 24 felnőtt-, illetve 32 utánpótláskorú labdarúgó munkálkodott, amit a klub elnökeként dr. Csorba Ágnes, szakmai alelnökként Gerecz Péter, edzőként Gerebicz Attila, Vidákovics István és Varga Gábor irányított.

Gerecz Péter szakmai vezetés szerepét vállalta magára, aki Móravárosban született és a mai napig is ott lakik.  Ugyanakkor aktív sportolóként nem húzhatta magára a klub mezét. Ennek hátterében az húzódott meg – idézte föl a ma már vidámnak ható történetet -, hogy a legendás szegedi tréner, Király József egy toborzón “eltanácsolta”, mivel egy évvel az igazolási korhatár alatt volt még. Így csaphatott le rá a Textilgyár csapata

A csapat felnőtt gárdája a  Csongrád Megyei területi bajnokság  III. osztályában kezdte meg az évet, míg a két utánpótlásgárda a Csongrád Megye I. osztályában az U-19 korosztályban és Megyei utánpótlás III. osztályban vitézkedett.

2013. márciusában egy új klubmodell bevezetését kezdte meg az új vezetőség. A Móravárosi Kinizsi Sk. tagsága elnöknek Varga Gábort választja meg. A labdarúgó szakosztály szakosztályvezetői posztjára Gerecz Pétert választják meg. Az egyesület ekkor alapítja meg több más szakosztályát is. Létrejön a természetjáró szakosztály, asztalitenisz szakosztály és a horgász szakosztály is. A jogi és egyéb változások mellet gőzerővel elkezdődött a Móra Balázs Sport és Szabadidőközpont építése is, melynek első ütemében a  kis műfüves pálya, az öltöző és a nagy füves pálya került megépítésre.

2014. évben felnőtt csapatunk feljut a Megye II. osztályába. Ennek következménye, hogy egy tartalék csapatot indítottunk el a Megye IV. -es bajnokságban, hogy mindenki számára elegendő játéklehetőséget tudjunk biztosítani. Ezen év nyarán elkezdtük a teljes utánpótlásképzést is. Megalakul a U-7, U-9, U-11, U-13 és U-15-ös korosztály csapatai, melynek edzői: Dékány Dóra, Kovács Dávid, Krébesz Attila és Gerebicz Attila.

2015. évben az utánpótlásba fektetett munka és a nyári táboroknak köszönhetően bővült az utánpótlás bázis. Kovács Dávid helyett Hegedűs Levente irányítja az U 11-es korosztályt. Egy új csapattal az U 14-es korosztállyal bővült az egyesületünk, amelyet Krébesz Attila párhuzamosan csinál az U 13 mellett. Az U 7 és U 9-es korosztályokat továbbra is Dékány Dóra edzi, míg az U 15-ből már U 16-os korosztály lett, amelynek az edzője a felnőtt csapat mellett továbbra is Gerebicz Attila.

2016. a változás éve.

2016. június 01.-től Gerebicz Attilát a klub utánpótlásának szakmai vezetőjévé nevezte ki a Móravárosi Kinizsi SK vezetősége. Az ezzel járó nagyobb felelősség és több elfoglaltság miatt a kiváló edzőnk a felnőtt csapat vezetőedzői teendőit érthető okokból lemondta. 

Gerebicz Attila újjászervezte, megalakította és egy osztályt lépve sikerre vezette a Móravárosi Kinizsi Sk felnőtt labdarúgását. 119 hivatalos mérkőzésen ült a a Móravárosi SK felnőtt csapatának kispadján.

2016. július 01.-től a kiváló védőjátékos Laczi Norbertet nevezte ki játékos edzőnek a Megye II-es csapat élérre.

Megalakul ismételten az U 19-es korosztály és ezzel az idei évtől kezdve teljes az utánpótlás bázis. Egészen az U 7 - U 19 -es korosztályig. Az edzői stábban apró változások lettek. Az U 16 és U 19-es korosztályokban a 2016-2017-es szezonban Beke Krisztián, mint segédedző segíti Gerebicz Attila munkáját, hogy a következő szezontól önálló edzőként utánpótlás csapatot kapjon! Valamint Gerebicz Attila Dékány Dóra mellett segíti az egyre nagyobb létszámú U 9-es korosztályt.

A csapat címere, színei: A hagyományos piros-fehér csapatunk színe. Címerünkben a focilabda mellet Kinizsi Pál kardja a fő motívum.