Gyász (archivált)

Ötvenhat éves korában elhunyt csapatunk volt játékosa-a legándás biró Bokor Béla

/DÉLMAGYARORSZÁG,HU)

Az utolsó sípszó

Szeged - Sorozatunkban egykori legendás sportvezetőkről és -emberekről írunk. Olyanokról, akik emlékezeteset alkottak a saját területükön. A napokban 56 évesen elhunyt a legendás labdarúgó-játékvezető, a szegedi Bokor Béla, az ő emlékének szenteljük e néhány sort.

Hozzászólok!

Mádi József - Délmagyarország napilap - 2012.12.05. 08:18

Cikk megosztása

 

Bokor Béla (1956–2012)

Ritka az olyan labdarúgó-játékvezető, akinek az ítéleteivel nagyon kevesen vitatkoznak. És ha a pályán azt is érezni lehet, hogy kellő tisztelettel beszél a játékoshoz, akkor még a hibáját is elnézzük neki, főleg ha humorban sem szenved hiányt. Mint írtam, ritka az ilyen spori, ám sokunknak, így nekem is megadatott, hogy Bokor Béla személyében megismerjek egy ilyen játékvezetőt. Az ítéleteiben egy csöppnyi rosszindulatot sem lehetett felfedezni, és ő tudta azt mondani, hogy bocsánat, ha hibázott.

Előbb a budapesti műegyetemen műszaki tanárként végzett, majd a rendőrtiszti főiskolán is diplomát szerzett, és mivel pszichológiát is tanult, úgy döntött, tudja majd kezelni a labdarúgókat. Jól döntött. 1989- ben vezette az első, 2009 októberében az utolsó nagypályás mérkőzését, összesen 1245 találkozót. Csongrád megyében igen jól ismerték, miközben az NB III-ban is szerepet kapott.

Néhány napja már nincs köztünk Béla bácsi. Lehet, ha olvasná, kikérné magának a bácsit. Mert ő volt a Béla. Három évvel ezelőtt ezen hasábokon jelentette be, hogy betegsége miatt abbahagyja a nagypályás bíráskodást. Akkor Szélpál László kollégánknak mesélt sztorikról, mesélt a góljairól, viszont nem mesélt a saját, edzőként megélt bírók elleni kifakadásáról. Ezt csöndesen elhallgatta, de lehet, hogy emiatt lett megbecsült és elismert játékvezető. Mert tudta és ismerte a másik oldal lelkiállapotát is.

Azért a Nicoflex- vagy Gerosan-illatú öltözők, a pattogó labdák és a csuromvizes mezek világától nem tudott elszakadni, hiszen kispályán rendre megjelent és bíráskodott az elmúlt három évben is. Azt tudtuk róla, és egyszer őszintén is beszélt arról, hogy megromlott az egészségi állapota, súlyos betegséggel küzd. Ám amikor találkoztunk, jókedvű volt, mosolygott – mint mindig. Aztán jött a hívás, és a szomorú hír Rózsa Tibortól (Libától): 56 éves korában meghalt Béla.

Immár végleg átadta a helyét a fiataloknak.